ERŐMÉRŐK

Az erőmérők univerzális és sokoldalú mérőműszerek, amelyeket szinte minden iparágban használnak. Az erőmérő az erő mérésére szolgál a toló- vagy húzóvizsgálat (szakítóerő-vizsgálat) során. Alkalmazásuk a kutatás-fejlesztés, anyagvizsgálat, minőségellenőrzés vagy oktatatási célból történik. 

Cégünk a Sauter mechanikus erőmérő és digitális erőmérő készülékeit és a hozzá tartozó kiegészítőket (tesztállványok, szoftverek) kínálja.

Az erőmérő készülékekről leírást a terméklista alatt olvashat.

A mechanikus eszközöknél általában rugóra rögzített kampóra helyezhetünk súlyokat, mely így kijelzi a ráakasztott test súlyát, illetve hogy milyen erővel húzza le a test vagy az izomerő a rugót.

A digitális erőmérő - mely ipari környezetben fokozatosan felváltja a mechanikus erőmérőket - lényegében egy kézi műszer, amely beépített erőmérő cellát, elektronikát és kijelzőt tartalmaz. A cella lényegében egy rugó, mely erőhatás következtében meghajlik, a mérőműszer ennek a nyúlásnak az erejét méri és feszültséget ad: minél nagyobb az erő annál nagyobb a nyúlás, és ezért nagyobb a kimeneti feszültség. Az elektronika és egy mikroprocesszor segítségével a feszültséget átalakítáják egy erőértékké, mely megjelenik a műszeren fontban (pound), newtonban (N) vagy kg-ban.

Az erőmérők különféle erőhatásokban kaphatók, ami tükrözi a vizsgálandó anyagok széles körét. Legtöbb alkalmazásban megtalálható a csúcserő, mely a vizsgálat során mért legmagasabb erő. Ezt a mérőszámot alkalmazzák általában, hogy meghatározzák, hogy az adott mintadarab megfelelő-e vagy sem (pl egy chipseszacskó kinyitásához 2-3 font az ideális erő, míg gépkocsin az elfogadható ajtózár 6-8 font erősségű).

Néhány alkalmazásál többre van szükség, mint a csúcserő meghatározás: egyes anyagvizsgálati laborvizsgálatok során erőprofilt (érték együtteseket) rögzítenek és analizálnak a mintadarab viselkedésének megértése érdekében, pl fémek és műanyagok vizsgálatánál.

Az erőmérő használata relatív egyszerű, de azért érdemes pár szabályt betartani:

• A mintadaraboknál a terhelést tengelyirányban alkalmazzuk (ellenkező esetben a terhelésmérő cella megsérülhet vagy a mérési szög miatt pontatlan eredményt kapunk),
• Az erőmérő nem használható ütés vagy ütésszerű terhelés mérésére (ezzel a módszerrel a hirtelen fellépő erő nem mérhető pontosan),
• A vizsgálatot egyenletes sebességgel tartsuk (épp ezért kézi vizsgálat nem javasolt laborkörülmények között). Eltérő sebességi értékeknél különböző értékeket kaphatunk, épp ezért fontos, hogy az általunk használt sebesség állandó és következetes legyen. Számos szabvány létezik a vizsgálati sebesség meghatározására.