CSISZOLÓANYAGOK

Anyagvizsgálat témakörében illetve az ipari alkalmazások (elsősorban fém-, fa-, üveg- és autógyártás) során gyakran előforduló igény a munkadarab csiszolása, sorjázása. Erre nyújt professzionáli megoldást csiszolóanyagaink széles választéka.

A csiszolóanyagok általában valamilyen hordozóanyagra (papír, szövet vagy fiber hátlapra) rögzített (ragasztott) csiszolószemek, mellyel csiszolóhatást lehet elérni.

Az ideális csiszolóanyag kiválasztása függ a felhasználás módjától, a munkadarab anyagától (pl festék, fa, alumínium, acél, nemesacél megmunkálására más csiszolóanyag való) és felületétől (nagy sík felület vagy sok domború kiszögelléles darab), a felhasznált csiszolószemcse fajtájától (leggyakrabban szilícium-karbid, korund (alumínium-oxid), cirkónia vagy kerámia), a csiszolóanyag finomságától (P 12-3000 közötti érték), a bevonatképzés (szórás) módjától (szélesre nyitott - nyitott - félig nyitott - zárt) és a felhasznált egyéb adalékanyag-tétegekről.

Bővebb leírást lásd a lap alján a termékek alatt.

A csiszolóanyagok általában valamilyen hordozóanyagra (hátlapra) rögzített (ragasztott) csiszolószemek, mellyel csiszolóhatást lehet elérni.

A hordozó általában papír (A-tól F-ig skálán, egyre nehezebb/erősebb és rugalmatlanabb), szövet (J, X, Y, egyre nehezebb és erősebb és rugalmatlanabb) vagy fiber (cellulózból kémiai eljárásokkal létrehozott erős, rugalmatlan, mérsékelten hőálló anyag).

A csiszolószemcsék anyaga leggyakrabban:

• Szilícium karbid (SiC): nagyon kemény, de könnyne törő mikrokopású csiszolóanyag, iparban fekete vagy zöld színben, elsősorban festék, kő, műanyag és üveg csiszolására.
• Korund (alumínium-oxid): gyémánthoz hasonló keménységű anyag, ipari használatút mesterségesen állítják elő. Kemény és tartós, egyik leggyakrabb csiszolószemcse. Hőállóbb, mint a SiC, így fémmegmunkálásra alkalmasabb, de fához is gyakran használják. Színe barnától-fehérig terjed.
• Cirkónia: ék formájú önélező szemcséje miatt rendkívül hatékony és tartós, elsősorban acél és nemesacél felületekre alkalmas.
• Kerámia: önélező szemcséje és mikrokopása miatt a leghatékonyabb, legtartósabb (és legdrágább) szemcsetípus, általában a legkeményebb fémek megmunkálására használják, mint pl acél, nemesacél, szuperötvözetek, titánium.

Szemcsefinomság: az ISO/FEPA szabványt használjuk ennek jelölésére, ami P betű és egy szám. A szám határozza meg, hogy a szemcse válogatásánál használt szite 1 inchén mennyi szitacsomó van, tehát a kisebb FEPA szám durvább szemcsét, a nagyobb finomabb szemcsét takar. A csiszolóanyagot P 12-60-ig durva előcsiszolásra, P80-150-ig finom közbenső csiszolásra, P150 felett nagyon finom csizsolásra használják.

A csiszolóanyagoknál gyakran jelezzük a bevonatkézés (szórás) módját, ami a zárt - szélesre nyitott skálán mozog valahol átmenetekkel. Ez azt határozza meg, hogy mennyire szorosan szórják rá a bevonatot képező csiszolószemeket a csiszolóanyagra. A zártabb bevonatok nagyobb anyageltávolítást, a nyitottabb bevonatok kisebb eltömődést és hűvösebb csiszolást eredményeznek.

Egyes csiszolóanyagokra még plusz adalékanyag-réteget is visznek fel, ami lehet speciális hűtő réteg amivel alacsonyabb csiszolási hőmérséklet érhető el (fémmegmunkálásnál hasznos), vagy sztearát réteg, ami az eltömődést gátolja és a lakk-festék-műanyag megmunkálásnál nagy segítség vagy antisztatikus bevonat, ami meggátolja a részecskék vándorlását és a csiszolat munkadarabra ragadását az elektromosságot nem vezető anyagoknál.